A képről
Ha a sarki fény szinte pontosan a fejünk fölött van, a sugarai mintha egyetlen pontban találkoznának – ezt a perspektivikus jelenséget hívják koronának. Itt zölden és lilán legyeznek szét a sugarak egy kopár, havas hegytető fölött, az előtérben álló kis lucfenyőkre pedig annyi hó és zúzmara rakódott, hogy felülről megvilágított, halvány oszlopoknak tűnnek.
Számítógéppel készült kép; nem egy konkrét, létező helyet ábrázol.
Így oldd meg a tologatós változatot
A tologatóst fentről lefelé haladva oldod meg: előbb az első sort fejezd be, aztán a másodikat, és a kész sorokat már ne bontsd meg. A kép felső soraiban ez látható: éjszakai égbolt.
Szemre könnyen felismerhetők azok a lapkák, amelyeken jól látható részlet van: sarki fény sugarai, hóval megrakott lucfenyők, csillagok. Ahol a lapkák hasonlítanak egymásra, kapcsold be a számokat (# gomb, „Számok mutatása”) – az üres hely a végén mindig a jobb alsó sarokba kerül.
A kép jellege
Nagy, szinte egyszínű területek – lassú, elmélyült kirakás. Bemelegítésnek érdemes kisebb mérettel kezdeni. Nehéz →
